Neumann János Egyetem Gazdálkodási Kar

Youtube

neptun

ILIAS

Gyengénlátó Változat

IX. ÚJ ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 2017.

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

 

 

Költségvetés és államadósság:
a pénzügyi stabilitás a fenntartható növekedés feltétele

Kovács Árpád 


Összefoglalás

A cikk központi gondolata az államháztartás stabilitása és az ország fenntartható gazdasági fejlődése közötti kapcsolat. Az írás választ keres arra, hogy a rendszerváltozás utáni negyedszázadban a társadalmi- és gazdasági működés külső és belső meghatározottságai mennyiben segítették, illetve gátolták a honi fejlődést. A cikk bizonyítja, hogy a stabilitás és a növekedés egymást erősíteni hivatottak. Pénzügyi stabilitás hiányában nem lehet a fejlődés fenntarthatóságának feltételét jelentő versenyképességről, illetve, szélesebb értelemben, a közjó megvalósulásáról beszélni. Utóbbi lényegében ma abban található meg, hogy dinamikus egyensúlyban vannak a pénzügyi stabilitási és a növekedési érdekek, és a társadalmi-gazdasági igények kielégítése az általuk meghatározott keretben valósul meg.

 

Magyarország és a környező Európai Uniós tagországok megújuló energiafelhasználása

Csizmásné Tóth Judit - Poór Judit - Hollósy Zsolt


Összefoglalás

Cikkünkben Magyarország és a környező Európai Uniós országok (Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Horvátország és Bulgária) körében tekintjük át a megújuló energiafelhasználással kapcsolatban az elmúlt 10 év változásait. 2015-ben az EU-28 tagországaiban a megújuló energia részaránya a végső energiafogyasztásból 16,7%, a villamos energiából 28,8%, a fűtés/hűtés energiájából 18,6%, a közlekedésből pedig 6,7%. Bemutatjuk Magyarország és a környező tagországok vállalásait a megújuló energia részarányt illetően, és a vállalások 2015. évi teljesülését. Áttekintjük a bruttó belső energiafogyasztás és a megújuló energia részarányait is.

 

A fenntartható földhasználat új lehetőségei és kihívásai

Naárné Tóth Zsuzsanna - Naár Antal Tamás - Sőreg Ádám Pál - Vinogradov Szergej


Összefoglalás

A fenntarthatóság fogalmával, illetve annak megvalósíthatósági lehetőségeivel a szakirodalom még csak mintegy három évtizede foglalkozik. A fenntartható fejlődésnek, nagyon sok meghatározása létezik, megkülönböztetik szűkebb és tágabb értelmezését is. A fenntarthatóság fogalmának meghatározását elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hiszen a mezőgazdaság fenntarthatósága is csak ezen a rögzített fogalomkörön belül értelmezhető. Tanulmányunk elsődlegesen a mezőgazdasági termelés és az Európai Unió országaiban, régióiban jellemző gazdálkodási gyakorlat fenntarthatósági kérdéseivel foglalkozik. Elemzésre kerülnek az agrárszektoron belüli hozzáadott érték előállítási képesség, a gazdálkodás intenzitása, a nem megújuló externális inputfelhasználás, a birtokszerkezet, és a talaj termőképességének megőrzése közötti európai szintű összefüggések.

 

A vállalatok stratégia-alkotására ható tényezők: 

a gazdasági növekedés, a társadalmi fejlődés a fenntarthatóság és a versenyképesség

Mester Éva - Tóth Róbert - Túróczi Imre


Összegzés

A tanulmányban részletesen bemutatjuk a gazdasági növekedés hagyományos és újszerű trendjeit, melyek alapján kijelenthető, hogy egy komplex rendszerről van szó, amelynek elemzése szinte mindig időszerű, ami elsősorban a rohamosan változó, globális rendszereknek, kapcsolati hálózatoknak tudható be. A gazdasági növekedés a 21. században is rendkívül fontos, azonban új szemléletmód kapcsolódik hozzá. Megjelenik két fontos tényező, azaz a fenntarthatóság és a társadalmi fejlődés. Jóllehet, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés egymással ellentétes irányú, amely egyáltalán nem szolgálja a fenntartható növekedés elméletének alapgondolatát. A tanulmányban arra törekedtünk, hogy bemutassuk ennek a rendszernek az összetettségét, illetve az azt befolyásoló tényezők körét. 

 

Fenntarthathatóság: kudarc és kiút

Lengyel Attila


Összegzés

Az elmúlt évtizedek fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítései globálisan kudarcosak. Még mindig a legrosszabb klímaforgatókönyv szerint haladunk, a sokak által történelmi mérföldkőnek nevezett párizsi klamacsúcs nem hozott valódi áttörést. A tétlenségre számos magyarázat született. Arra már kevesebb, hogy miként lehetne az emberekben valódi szemléletváltást elérni.

 

AZ ÖKO-ETIKA EREDETÉRŐL

Huff Endre Béla


Összegzés

A természeti környezet fenntartható fejlődésének biztosításának figyelembevételével is számolni szándékozó műszaki és gazdasági szakembereknek komoly kihívásokkal kell számítaniuk. Különösképpen, a szakmai nehézségeiken túl, fel kell készülniük, hogy épp az ökológia művelői nehezítik meg leginkább munkájukat. Zöld szervezetek politikusai és a környezettudomány egymással is acsarkodó erőterében kell helytállniuk. A továbbiakban ebbe a kusza viszonyrendszerbe nem gabalyodunk, inkább etikai összefüggéseibe, és eredettörténetébe tekintünk be.

 

Diszkriminancia analízis alkalmazása egy,az egészségturizmusban alkalmazott kérdőív eredményein

Savella Orsolya - Dudás Péter


Összegzés

A tanulás szabadidős tevékenységekben, így a turizmusban való jelenlétének vizsgálata az elmúlt 20 évben vált népszerűvé. Számos tanulmány foglalkozik a területtel, különbség a tanulás típusainak kiválasztásában, a kutatásban résztvevők és a vizsgálat módszereiben van. Jelen tanulmány célja, egy már tesztelt kérdőív adatbázisának további feldolgozása, amelyben a tanulás feltárásán túl, a diszkriminancia analízis módszerét alkalmazva a minta további osztályozásának helyességét tárjuk fel.

 

 


„A kutatási potenciál fejlesztése és bővítése a Pallasz Athéné Egyetemen”  EFOP-3.6.1-16-2016-00006


 


 

IMPRESSZUM


ECONOMICA a NJE Gazdálkodási Kar tudományos közleményei

IX. új évfolyam online, 2017 1.szám

Főszerkesztő: Dr. Fülöp Tamás PhD, főiskolai tanár

Felelős szerkesztő: Dr. Molnár Edina PhD, főiskolai tanár

Felelős kiadó: Dr. Lakatos Vilmos PhD, főiskolai tanár, dékán

Szerkesztőség: NJE Gazdálkodási Kar, 5000. Szolnok, Tiszaligeti sétány 14.

Telefon: 56/510-300/5545. mellék

E-mail: molnar.edina@pk.uni-neumann.hu

Partnereink