Pallasz Athéné Egyetem Gazdálkodási Kar

Youtube

neptun

ILIAS

Gyengénlátó Változat

„Egyszerre vagyunk kicsik és nagyok" - Tudományos konferencia Szolnokon

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

„Egyszerre vagyunk kicsik és nagyok” - Tudományos konferencia SzolnokonMagyarország gazdaságilag világviszonylatban nem, ám Európában tényezõnek számít. Egyszerre vagyunk tehát kicsik és nagyok, ehhez a kettõsséghez pedig nem könnyû, ám a jövõbeni fejlõdésünk érdekében képesnek kell lennünk alkalmazkodni – hangsúlyozta Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Pallasz Athéné Egyetem Gazdálkodási Karán, csütörtökön tartott elõadásán.

A szolnoki campus - csatlakozva a Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett Magyar Tudomány Ünnepe 2016. évi programsorozathoz – ez évi Tudományos Konferenciájának vezérgondolatát a PAE eltérõ tudományterületeket gondozó karain folytatott tudományos és kutatási tevékenységek, valamint azok eredményei adták.

A rendezvény felvezetéseként Dr. Fülöp Tamás, az egyetem tudományos rektorhelyettese, majd Dr. Ailer Piroska, a PAE ideiglenes intézményvezetõje, Szabó István, Szolnok alpolgármestere és dr. Kállai Mária kormánymegbízott köszöntötte a résztvevõket.

A nyitó plenáris elõadásra felkért Dr. Kovács Árpád ezt követõen „Költségvetés és államadósság" címmel a stabilitás, a növekedés és a versenyképesség makrogazdasági összefüggéseirõl beszélt.

Az aktuális trendekre utalva kijelentette: „a világpolitika a feje tetejére állt", erõs állam és erõs személyiségek, a populizmus eddig nem mért foka, valamint a gazdasági értékrendek relativizálódása tapasztalható napjainkban. Emellett növekvõ szerepet kapnak a szubjektív, sõt akár az indulati tényezõk a döntéshozatalban – tette hozzá.

Jelezte: hazánk és a magyar gazdaság is ebben a közegben mozog és bár globálisan nem, de európai kitekintésben igenis tényezõnek számít. „Egyszerre vagyunk tehát kicsik és nagyok"– fogalmazott a Költségvetési Tanács elnöke hozzátéve, hogy ez sajátos szemléletet és nagyfokú alkalmazkodóképességet kíván.

Hazánk gazdasági mutatóit elemezve rámutatott: korábban azért csökkent az ország adósságállománya, mert eladtunk, most annak ellenére fogy, hogy visszavásárolunk, a versenyképességi hátrányunk pedig nem ma keletkezett, az 2002 és 2010 között zuhant harminc helyet. Az egyensúlyi adatok azonban stabilitást mutatnak, a magyar gazdaság növekedési képessége a 2010-es zéróhoz képest jelenleg külsõ források nélkül is 2,5 százalék körüli, melynek 3,5-4 százalékra bõvítése a cél.

„Annak az országcsoportnak a középmezõnyébe tartozunk, mely Európa gazdasági fejlõdésének motorja és az elõrejelzések alapján a 2018. utáni idõszakra is csendes és biztonságos növekedési trend látszik kirajzolódni" – mondta aláhúzva: a jövõben mûködési és innovációs fordulatra lesz szükség, továbbá a hatékonyság növelése terén is van még tennivalónk. Ezek azonban már nem a csõd elkerüléséhez, hanem az álmaink megvalósításához kellenek, ami nagy különbség – zárta szavait.

A rendezvény további felszólalói közül Dr. Ferencz Árpád dékán az egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési karán folyó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeket ismertette, egyebek mellett mesterséges világítással történõ, illetve talaj nélküli termesztési technológiákról, valamint alternatív termésnövelõ készítményekkel folytatott kísérletekrõl beszámolva.

Dr. Ádám Ferencné dékánhelyettes a Pedagógusképzõ Kar eredményeirõl tartott elõadásában a szakma és a kutatási területek sokszínûségét hangsúlyozta, egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy e területen az innovációk „beérési ideje" talán minden másénál hosszabb: generációkban, emberöltõkben mérhetõ.

Dr. Lakatos Vilmos, a házigazda szolnoki gazdálkodási kar dékánja intézménye büszkeségeként említette a minõsített oktatók 65 százalékos arányát és jelezte: az integrációt követõen létrejött 6 kutatómûhely tevékenysége lefedi a térség képzési és munkaerõ-piaci igényeit, emellett pedig kifejezett céljuk az itt születõ eredmények és publikációk gazdasági-társadalmi hasznosítása.

Dr. Johonyák Zsolt Csaba, a PAE tudományos tanácsának elnöke, a GAMF kar dékánhelyettese 11 tudományos mûhely tevékenységét áttekintve kiemelten szólt a jármûtechnológiai kutatásokról. Ezen belül a gyakorlati felhasználás szempontjából is nagy jelentõségû témák között beszélt a fémhabok tulajdonságaival és megmunkálhatóságával kapcsolatos vizsgálatokról, valamint a forgalmi dugók megelõzését célzó informatikai fejlesztésekrõl.

képgaléria

szöveg és kép: Bugány János

Partnereink